ásványokról – Citrin Shop

A kristály

Tudományos kutatás tárgya ma is, és a jövőben is az lesz, hogy mi építi fel a világegyetemet. Ha megvizsgálunk különféle anyagokat vagy élőlényeket, akkor találhatunk bennük különféle vegyületeket, oldatot és kristályokat is. Sőt akár kőzeteket is, gondoljunk például a madár begyére.

Ha egy kristályt speciális elektronmikroszkóppal erősen felnagyítva megvizsgálunk, kiderül, hogy abban is atomok vannak. Mégpedig többé-kevésbé szabályosan elrendeződve. Az atomok itt kis egységeket, molekulákat alkotnak. A kvarckristályban, amit népiesen hegyikristálynak is hívnak, példának okáért szilícium és oxigén atomokat találunk. Azaz egy fémnek és egy gáznak az atomjait. Amikor összekapcsolódik egy szilícium atom két oxigén atommal, azt már szilícium-dioxid molekulának hívjuk. Az eredmény szilárd lesz és nem fém, hanem szilikát. Tehát ha két vagy több elem összekapcsolódva molekularáccsot alkot, azaz kristályt, azzal egy új tulajdonságokkal bíró anyag, egy ásvány jön létre. Az összekapcsolódás azonban nem olyan, mint amikor mondjuk két vagont kapcsol össze egy vasutas, itt kémiai kötés alakul ki.

Összefoglalva az eddigieket, a molekulák szabályos vázat, térrácsot építenek fel, ez a molekularács tulajdonképpen a kristályszerkezet. A kristály mindig síklapokkal határolt mértani test, azaz három dimenziós alakzat. A kristályokban a molekulák a fizikai tér minden irányában hasonló mintát alkotnak. A kristályok összenőve azonban látszólag más, nem síklapokkal határolt alakot is ölthetnek, például gömb formát.

Némiképp bonyolítja a helyzetet, hogy a kristályrácsba ionok, azaz elektromos töltéssel rendelkező atomok vagy molekulák is beépülhetnek.

Az ásványok

Mi lehet azonban az ásvány? Ha megvizsgálunk egy csillogó pirit ásványt, vagy a kőbányáinkból származó, farkasfog alakú kalcit kristályokal teli mészkő kőzet darabot, akkor látható lesz, hogy szabályos alakzatok vannak rajta, szabályos térbeli testek. Ezek bizony ásvány kristályok. Sőt a kevésbé szabályosnak tűnő anyag, a hordozó kőzet is kristályokból áll, ám ezek összenőttek egymással, így nehezen veszi ki az emberi szem, hogy azok hogyan helyezkednek el.

Az ásványok természetes eredetű anyagok, amelyeknek összetétele és szerkezete többnyire állandó. Belső felépítésük lehet kristályos és amorf.

Tehát nem csak a kristályokba rendeződött anyagokat hívják ásványnak. Az ásványok szerkezete olyan is lehet, ahol a molekulák nem rendeződtek (például mert nem volt rá elegendő idő) szabályos rácsba, ezek az amorf (szabályos szerkezet nélküli) ásványok.

Kristályos ásvány például a szfalerit, a kalkopirit vagy az apatit. Az amorf ásványokra jó példák a természetes üvegek, egyik fajtájuk a vulkáni eredetű, tulajdonképpen megdermedt láva obszidián, másik a meteorit becsapódáskor keletkező meteorüvegek (indokinit, moldavit stb.) A kristályos és az amorf ásványok csoportja azonban nem különül el szigorúan, hiszen egyes üvegfélékben, példának okáért az obszidiánban lehetnek kristály kezdemények, egyes kristályos anyagok pedig csak gyengén kristályosodtak és itt ott vizet is tartalmaznak. Csaknem amorfak. Ilyen ásvány szemléltetésül az opál.

Az ásványokat, ahogyan a nevük utal rá, a földből ássák ki, vagy a föld felszínén vagy a föld mélyében fejtik ki. Azonban megtalálhatóak az űrben is, nemcsak a Föld felszínén és a mélyében. Mostanra mintegy 4000 különböző típusát fedezték fel. Léteznek szilárd ásványok, például a hematit vagy a jég, és folyékonyak például a természetes eredetű víz és a higany. Az ásványok kémiai tulajdonságaik alapján, de akár szín alapján is rendszerezhetőek. A kémiai és kristály szerkezeti tulajdonság alapján elkülönített ásványosztályokat a főoldalon tekintheted meg.

A kristályok majdnem mindig vegyületek, például a sókristály a nátrium és a klór vegyülete. Kivétel például a gyémántkristály, amely nem vegyületből, hanem egy kémiai elemből, a szénből áll. Egyes vegyületek, amelyek ásványok, nem kristályosak, ilyen például a dihidrigén-monoxid, a víz.

Az ásványok vagy vegyületek és kristályosak (fluorit, galenit) vagy vegyületek, de nem kristályosak (pl. obszidián), vagy nem is egy vegyületből állnak és kristályosak is és amorfak is részben (pl. a víztartalmú opál) vagy nem is vegyületek, hanem mindössze kémiai elemek (pl. kén). Az ásványok állhatnak szerves és szervetlen vegyületből is. A szervetlen vegyületek ásványi eredetűek, a szervesek biológiai eredetűek. Szerves ásvány például a mellit vagy a borostyánkő, szervetlen például az ametiszt, vagy a malachit.

Az ásványtársulás

Egyes ásványok rendszerint egymás társaságában fordulnak elő, például akkor, ha az egyik a másikból alakulhat ki. Például a barit, a szfalerit és a galenit sokszor alkot ásványtársulást. Az azurit-malachit is ásványtársulás, és soksor a malachit az azuritból jött létre.

A kőzet

A kőzet természetes eredetű ásványokból álló szilárd anyag.

A kőzetek a Föld szilárd burkát alkotják, kémiailag különböznek, és terjedelmes telepük, tömegeik vannak a földön. Ásványból vagy ásványtársulásból állnak. Tartalmazhatnak kristályos és nem kristályos ásványokat is. Ide sorolható “tiszteletbeli” kőzet azonban a folyékony kőolaj is.

Érdekességképpen a szén, a grafit, a gyémánt, a vas, a kén, az arany stb. kémiai elem, de önmagában kristályrácsot építhet fel, így ásvány is. A szén és a kén nagy kiterjedésű telepeket, rétegeket alkothatnak így lehetnek önmagukban is kőzetek. Példaképpen valójában a kőszéntelepek sem csak szénből állnak. Tartalmazhatnak más ásványokat is, például ként vagy piritet stb.

A kőzet tehát állhat ásványból, ásványtársulásokból és benne az ásványok lehetnek kristályosak vagy amorfak is.

Forrás: Internet, Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81sv%C3%A1ny_(anyag) https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91zet https://hu.wikipedia.org/wiki/Krist%C3%A1ly https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9miai_elem https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt

Ősmaradványok

Az ősmaradványok tudományos neve fosszíliák a latin fossus, azaz „kiásott” szóból ered. Az ősmaradványok lehetnek ősi állatok és növények maradványai, de akár a lábnyoma is. A régiek a nagy kiásott csontokat sokszor sárkány csontnak, a fogakat pedig sárkányfognak hitték. Ritkán keletkezik ősmaradvány, hiszen az élőlények többsége, miután elpusztult bomlásnak indul. Ahhoz, hogy az állat vagy növény szervezete ne induljon bomlásnak, ahhoz valamilyen nem túl gyakori eseménynek kell történnie. Például megfagy, vagy nagyon gyorsan kiszárad, vagy befedi, ellepi egy tó vagy folyó iszapja, vagy néhány csepp fagyanta, esetleg a vulkáni hamu, és gyorsan elzárja a testet az azt lebontó mikrobáktól.

Nagyon híres fosszília Ötzi, a jégbe fagyott egykor élt ember, akit Ausztria és Olaszország között találtak az Alpokban, vagy „Sue”, a Tyrannoszaurusz rex dinoszaurusz, melyet Amerikában egy indián rezervátumban, sziklában talált Sue Hendrickson. Híres magyar fosszíliák például a Pécs-Vasason talált dinó lábnyomok, Samu a vértesszőlősi ősember csontja, vagy a balatoni kecskeköröm kagylók is.

A megkövesedés is foglalkoztatja az embereket. Hogyan tud valami megkövesedni, kővé válni? Nos a megkövesedés során az élőlény szervezetét valami betemeti, és később a folyadékkal és a bomlás során keletkező gázzal teli üregei a talajból feltörő ásványokban gazdag vízzel telnek meg. Ebből lassan ásványok válnak ki és a kristályok a szervezet üregeiben elkezdenek növekedni. Ez olyan piciben is lejátszódhat, hogy a kristályok egy-egy sejtet töltenek ki. A test lebomlik, de a kristályüregekből álló, a az eredeti szervezet szerkezetét megőrző ásványi váz megmarad. A így keletkező kőzet aztán már nem bomlik, nem is éghető és szilárd. Például egy megkövesedett fát hiába dobunk a tűzre, nem fog égni.

Forrás: Internet, Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81sv%C3%A1ny_(anyag)
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91zet
https://hu.wikipedia.org/wiki/Krist%C3%A1ly
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9miai_elem
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt

Kőzetek és ásványok keletkezése

Az ásványok a kőzetek létrejötte során képződnek, kőzetalkotók. A kőzetek keletkezése három fő jelenség csoportra vezethető vissza. Az egyik a bolygó vulkáni tevékenysége, a második a kőzetek pusztulása, mállása és lerakodása, a harmadik pedig a kőzetet érő erőteljes külső behatás, a metamorfizáció, vagyis a szerkezeti átalakulás. A vulkáni tevékenység során a vulkáni magmából kristályosodnak ki az ásványok. A mállás és pusztulás során a kőzet és az azt alkotó ásvány bomlik el és kristályosodik ki újra máshol. A szerkezeti átalakulás során pedig az ásvány kristályrácsa alakul át, így keletkezik új ásvány. Az utóbbihoz nyomás vagy/és hőmérséklet kell.

Ásványok égitestek ütközésekor is keletkezhetnek (gyémánt, tektitek). Ásványok tehát létrejöhetnek vulkanikus úton, kőzetek pusztulása és lerakodása során, vagy átalakulással más kőzet ásványaiból. Az utóbbira jó példa a gyémánt, mely nagy nyomás hatására jön létre a kőzetben található szénből.

Forrás: Internet, Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81sv%C3%A1ny_(anyag)
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91zet
https://hu.wikipedia.org/wiki/Krist%C3%A1ly
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9miai_elem
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt

Ásványosztályok

Az ásványok csoportosítása kémiai összetétel és kristályszerkezet szerint

I.	Terméselemek
II.	Szulfidok és rokon vegyületek
III.	Oxidok és hidroxidok
IV.	Szilikátok
V.	Foszfátok és rokon vegyületek
VI.	Szulfátok és rokon vegyületek
VII.	Karbonátok, nitrátok, borátok
VIII.	Halogenidek
IX.	Szerves ásványok

	Terméselemek	Terméselem például a természetben tisztán, elemként előforduló vas, az arany (pl. arany nugget formában), az ezüst (sokszor hajra emlékeztető hosszú szálakból áll), vagy a termésréz, melynek kristálycsoportja néha agancsra vagy korallra emlékeztet. Ilyen a jellegzetes szagú kén, vagy a szénatomokból, és így egy féle elemből álló gyémánt és grafit.
	Szulfidok és rokon vegyületek	A kén, a szelén, az antimon, és a bizmut vegyületei. Ilyen például a rendszerint szép fényes, csillogó sárga pirit, ami vasból és kénből áll, vagy a szép fényes, szikrázó kardformájú kristályokat alkotó antimonit. Ebbe a kategóriába tartozik az ólom egyik fontos érce, a szürke, nehéz galenit is.
	Oxidok és hidroxidok	Ebben a csoportban találhatóak a fémeknek oxigénnel vagy hidroxilgyökkel (OH) képződött vegyületei. A különféle vasércek nagy része tehát ide sorolható. Például a szép fényes szürke hematit. Oxid a korund, amelynek tiszta vörös változata a híres rubin, a kék pedig a híres zafír. Ide sorolható a kvarc is, azaz népies nevén a hegyikristály. ami az oxigén és a szilícium vegyülete. Meglepő, de a jég is oxid kristály. Hidroxid kristály pedig például az egyik fontos mangán érc, a manganit.
	Szilikátok	Az ismert ásványok nagyjából harmada szilikát. Közös bennük a szilícium-dioxid molekula jelenléte (kivétel amikor a szilícium atomhoz két oxigén atom kapcsolódik, mert azok az oxidok). A Föld típusú bolygók kérgének nagy tömegét adják. Néhány szilikát ásvány: turmalin, olivin, topáz, tanzanit.
	Foszfátok és rokon vegyületek	Ezekben az ásványokban az a közös, hogy jelen van bennük a foszfát ion (PO43-). A foszfor beépül a növényekbe, és a csontokba. Rengeteg foszforvegyület létezik, foszfát ásvány azonban a természetben csak pár száz és többségük ritka. Ebben a csoportban található az apatit ásvány, a lapis lazuli kőzet kék ásványa a lazulit, vagy a szép zöld átlátszó vivianit, amely sokszor elpusztult élőlények, például kagylók maradványain válik ki.
	Szulfátok és rokon vegyületek	Ennek az ásványosztálynak tagjai a szulfátok, a kromátok, a volframátok és a molibdátok. A szulfátok lehetnek víztartalmúak, mint a jól ismert gipsz, vagy az ércbányák falán smaragdzöld áttetsző cseppköveket alkotó melanterit. Ám lehetnek vízmentesek, mint a szép színtelen vagy világoskék geodákat alkotó cölesztin. A csoportban híresebb ásványa, volframátja a volfrám fekete ásványa a volframit, vagy a látványos, narancsszínű ásványa a wulfenit is.
	Karbonátok, nitrátok, borátok	A szép kék azurit, a zöld malachit, a rózsaszínű rodokrozit, vagy a hófehér tűs, vagy tömböket alkotó aragonit díszítőkő ebben a csoportban található. Leghíresebb karbonát azonban a kalcit, amely a csontjainkban is kialakul, és keményebbé teszi meszes tartó vázunkat, a csontvázat. A kalcit elhalt meszes vázú állatok maradványaiból a tengerben rakódik le üledékként. Ez a kőzet a mészkő. Nagy nyomás hatására márvánnyá alakulhat. A csoport tagjai a kevésbé közismert borát és nitrát ásványok is.
	Halogenidek	Ezek az ásványok nagy mennyiségben találhatóak a tengervízben oldott állapotban. A jód, klór, flór és a bróm vegyületei ezek. Sós vagy keserű ízűek, vízben jól oldódnak. A sótelepekben fordulnak elő sokszor. Legismertebb képviselőjük a halit, vagy kősó. Másik nagyon ismert ásványa a csoportnak a díszítőkőnek és ékszernek is alkalmas fluorit, amely a fogkrémgyártás egyik alapanyaga is. Meg kell említeni itt a szalmiákot, az ammonium-kloridot, melyet az élelmiszeriparban, gyógyszergyártásban használják, régen pedig az alkímia egyik kiinduló anyaga volt.
	Szerves ásványok	Ezek olyan ásványok, melyek szerves vegyületeket tartalmaznak. Nincsen túl sokféle, és ritkán alkotnak nagy kristályokat. Többségük, könnyen olvad és nem kemények. A földkéregben vagy a felszínen jönnek létre állati vagy növényi közreműködéssel. Igen híres szerves ásvány, legalábbis nálunk a mellit, hiszen legnagyobb kristályait, kristálycsoportjait magyar szénbányában találták. Híresebb szerves ásvány még a whewellit nevű szép sugaras gömböket alkotó ásvány.

Forrás: Internet, Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81sv%C3%A1ny_(anyag)
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91zet
https://hu.wikipedia.org/wiki/Krist%C3%A1ly
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9miai_elem
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A9m%C3%A1nt

Biztonsági tanácsok

Az itt árusított áruk ékszerek, dísztárgyak, gyűjteményi példányok illetve segédeszközök.

Kérjük, az ásványokat ne nyelje le és ügyeljen rá, hogy gyermeke se tegye, kisgyermek kezébe ne adja.

Az ásványok, kővületek pereme, csúcsa éles, szúrós lehet. Kérjük, óvatosan érintse! Különösen óvatosan bánjon az obszidiánnal, a szilíciummal, és a szilícium-karbiddal, ha eltört.

Egyes kicsi ásványokról szúrós, hegyes kristálydarabok válhatnak le. Ezeket tilos nyomogatni, piszkálni, mert beleállhat a bőrbe. Ilyen lehet néha az antimonit vagy a krizotilazbeszt kristálya például. A csiszolt ásványok és kőzetek, vagy a nagyobb tompa végű kristályok nem sértik fel a bőrt.

A drágakövek és a féldrágakövek általában nyugodtan érinthetőek.

Az ásványok kényes dolgok. Általában nem tanácsos őket megmosni, napnak kitenni, engedni hogy nagyon felmelegedjenek. Nem szabad őket leejteni, mert ridegek és eltörhetnek.

Egyeseket nem érdemes kitenni a polcra. Dobozba kell zárni, vagy nejlonba kell csomagolni, mielőtt eltároljuk. Ilyenek például, a kis, apró tűs ásványok, amelyeket, ha telementek porral többé nem tudjuk megtisztítani. (Ilyen például az okenit, nátrolit, skolecit, boulangerit stb).

Bizonyos ásványok érzékenyek az erős, sokáig tartó fényre, illetve a napfényre. Kémiai reakció indulhat el bennük. Némelyik csak lassan elhalványul (például az ametiszt, citrin, fluorit), vagy befeketedik (szfalerit kleofán változata), vagy fémes színűvé válik (például a rubinvörös kuprit). Némelyik pedig átalakul más ásvánnyá (például a realgár). Olyan is van, amit hidegen kell tárolni, hűtőben, például a schönit nevű sóféle.

Olyan ásvány is van, amelyiket nem érdemes fogdozni, vagy megmosni, mert az ujjainkon található zsírsavaktól illetve víz hatására lassan elmattulnak az eredetileg fényes kristály lapjai. Ilyen pl. a pirit, a kalkopirit vagy a galenit.

Az ásványokkal szigorúan tilos kísérletezni. Maró anyagok hatására némelyikből egészségre káros anyag szabadulhat fel. (Természetesen lámpával átvilágítani szabad, de ne hevítsük fel őket.)

Radioaktívnak mondott ásványokat nem forgalmazunk. Egyes kőzetek azonban tartalmazhatnak nyomokban enyhén radioaktív anyagokat. Például a homokkő. Ezért a biztonság kedvéért gyűjteményünk ásványait, kőzeteit, őslény maradványait tároljuk egy méternél távolabb alvó helyünktől, vagy attól a helytől, ahol huzamosabban tartózkodunk.

Egyes ásványok egészségre ártalmas anyagot tartalmaznak, lenyelni, megenni ezért tilos ezeket. Ha kézzel kívánjuk megvizsgálni, inkább húzzunk vékony kesztyűt, vagy válasszuk el egy papírszalvétával a követ a kezünktől. Az ásványok egy csoportja tartalmaz arzént, ólmot, antimont, rezet, vasat, cinket, ként stb. Ilyenek például a galenit, a realgár szulfid vagy a kalkantit, melanterit szulfát.

Mindig olvassa el, hogy mit írnak az ásványról. Nézze meg a képletét, olvassa el a leírását, és ha egészségre ártalmasnak tűnik, azt ne vegye meg gyermekének, vagy ne engedje, hogy fogdozza. (Kis műanyag gyűjtődobozban tárolva már biztonságosak lehetnek.)

Az ásványoktól megijedni azért persze nem kell. Budapest lakosainak jó része még mindig ólomvezetékeken keresztül jut a napi vízadagjához… Na ettől szabad megijedni.. Illetve a Magyarországi kutak vize (is) gyakran tartalmaz arzént… A fémek pedig ott vannak összes elektronikus kütyünkben autótól a mobilig…

Ha fentieket észben tartja, Önnek vagy gyermekének sok öröme lehet a kristályokban. Olvasson, tanuljon róluk és a jellemzőikről.

Az ásványok tisztítása

Gyűjteményes példányainkat ne törölgessük. Tároljuk vitrinben, a portól elzárva, a tisztításhoz pedig használjunk szenzortisztító gumi pumpát, ugyanazt, amivel a digitális fényképezőgépünk szenzorát tisztítjuk. Fotós szakboltban kapható, kisebb kiadás. Vékony tűkből álló kristályhalmazt egyáltalán ne tisztítsunk, a vásárlás után azonnal tegyük lezárható, átlátszó műanyag ásványos dobozba. A legjobb, ha azzal együtt vásároljuk meg.

Az ásványok értékéről

Az ásványok, kristályok mereven tartják értéküket és idővel értékük növekedik. Ha valamilyen okból már nem tudja őket tárolni, vagy megörökölte őket, járjon utána az értéküknek, véletlenül se selejtezze ki háztartásából csak úgy egyiket sem. A régi darabok értéke is jelentős lehet.

Az ásványokat jegyzettel érdemes eltárolni. Ezt lelőhely cédulának hívják. Ez otthon egy kis kartonpapírból elkészíthető, még jobb, ha lamináljuk. Tartalmaznia kell az ásvány nevét, pontos lelőhelyét (pl. elnevezés, táró, bánya, közeli település, megye, tartomány, ország) Még jobb, ha feltüntetjük a vásárlás idejét, az árat, és a begyűjtő nevét is, ha tudjuk. Ez nagyon jól jön, ha később vaalmiért eladnánk.

Ahogyan az oldtimer autókhoz hozzátartozik az eredeti alkatrész vagy a pótgumi, ahogyan a bélyegnél meg kell lennie a csipkés, hibátlan szegélynek, ahogyan a festménynél érték az eredeti keret, úgyanígy az ásvány elmaradhatatlan kelléke, tartozéka a lelőhely cédula. Vásárláskor ezt mindig kérjük el. Még jobb, ha naplót is vezetünk a darabokról, a lehető legtöbb beszerzési adatával. Az ásvány nem csak kincs, ékkő, játék, dísz vagy használati tárgy, hanem tudományos értéket is képviselhet.

Az ásványokhoz lehet vásárolni szakboltban vitrint, műanyag és papírtartó dobozkát, illetve speciális gittet a dobozkában rögzítéshez. A nagyobb, hosszabb darabokhoz vásárolható szakboltban, vagy az interneten speciális tartó állvány fémből, fából vagy műanyagból. Az érzékenyebb darabokat érdemes átlátszatlan szekrényben tárolni, vagy a vitrint külső, természetes megvilágítástól többé-kevésbé mentes helyre állítani. A fénynek kitett vitrinbe kevésbé érzékeny darabokat ajánlatos kitenni, átlátszó kvarckristályokat, nem kényes csiszolatokat.

Az ásványok értéke az idő folyamán nő, például, ha az eredeti lelőhely megszűnik, bezár. Növelik értékét, ha a kristálycsoport ép, sérülésmentes. Növeli, ha megvan az eredeti, régi kézzel írott lelőhely cédula. Növeli, ha ritka, nem gyakori, és/vagy ha híres gyűjteményből vagy nevezetes lelőhelyről származik. Növeli, ha a kristályok szépen fejlett, szép színű példányok, vagy szép átlátszó, fényes darabok. Értékét növelheti a mérete is, illetve a kristály és a hordozó kőzet által tett benyomás, esztétikai érték, a hordozó anyakőzet, azaz a matrix és a kristályok szín és forma harmóniája. A különleges darabok ára idővel a különleges, értékes festményekéhez hasonlóan alakul.

Ma már mindenhol gyűjtik a szép ásványokat, és ezek a gyűjtemények féltett kincsei.

Érdekességek

Tudta-e, hogy a jég is ásvány?

A jég a dihidrogén-monoxid, azaz a víz szilárd halmazállapotú fázisa, kristálycsoportja. A jégben a jégkristály alkotóelemei, a molekulák rendezett állapotban vannak. A víz 0 fokra hűlve kezd el kristályokba rendeződni, a légkör nyomása mellett. Ha azonban a légnyomást változtatjuk, és a hőmérsékletet is, akkor a víz 12 különböző kristályszerkezetet építhet fel, tehát legalább 12 különböző kristály formája van. (A molekulák atomokból álló részecskék. Például egy oxigénatom kettő hidrogénatomhoz kapcsolódva, az egy víz molekula. A kristály olyan szilárd anyag, amelynek alkotórészei, például az atomjai vagy molekulái szabályosan rendeződnek el, ilyen a hegyikristály is. A légnyomás egy bizonyos méretű helyen a levegő súlya.)

Tudta-e, hogy a számítógép lelke egy kristály?

A szilícium a számítógép gyártásnál kiemelkedően fontos anyag. A számítógépgyártás fellegvárát (központját) Kaliforniában Szilícium-völgynek (Silicon Valley) nevezik. A szilícium szürkés, fényes fémszerű anyag, elem. elhasználják a rádió, a televízió, a számítógép és minden olyan eszköz gyártásánál, amiben van összetett áramkör. A mai bonyolult nyomtatott áramköröket chipnek nevezik, a számítógép agya is ilyen, neve processzor. A napelemek gyártásához, és a kohászatban is fontos. Félvezető elem. (Félvezető elem, olyan kémiai építőeleme a világnak, amelynek áram vezető képessége a hőmérséklet megváltoztatásával megváltozik. Az áramkör valamilyen áramot fogyasztó eszköz, illetve az áram forrása, és az őket összekötő vezetékek. Például egy egyszerű elemlámpa belseje.)

Tudta-e, hogy a galambok egy kristály segítségével tájékozódnak?

A galambok csőrében két ásvány, a maghemit és a magnetit vas-oxid ristályai találhatóak meg. Körkörösen helyezkednek el. Ezekhez egy igen bonyolult, idegekből álló érzékelő szerv kapcsolódik, amely érzékeli a Föld mágneses erőterének változását. Gyakorlatilag egy igen érzékeny iránytű van a galamb felső csőrében. Nem kell azonban ránéznie, nem is tud, a térkép egyből a galamb agyában alakul ki. Más madaraknál is kialakult ez a szerv

Tudta-e, hogy a vikingek is egy kristály segítségével tájékozódtak?

A vikingek úgy tűnik, hogy kristályt használtak a hajózás során arra, hogy meghatározzák a hajózás útvonalát. Ezt a követ a régi források napkőnek említik, de ez nem azonos a manapság napkőnek hívott, vörösesbarna, csillogó napkővel, a plagioklász földpáttal. A neve azonban eredhet innen. A vikingek kalcitkristályt, vagy cordieritet, vagy más olyan kristály használhattak, ami polarizálja fényt. (A legeslegújabb elméletek szerint azonban még kőre sem volt szükségük.) Akárhogy is egy 1592-ben elsüllyedt angol hajón találtak izlandi pátot, ez a polarizáló kalcit egy speciális változata. A vikingek és a későbbi hajósok állítólag egy pont jelzést tettek a kristály egyik felére, majd a kristályt az ég felé tartva, azt látták, hogy két pont látszódik a kristályban. Addig mozgatták, forgatták a kristályt, amíg a két pont meghatározott pozíciót vett fel egymáshoz képest. Az ebben a helyzetben tartott kristály éle egyenesen a napra mutatott. A nap helyzete és az eltelt idő alapján meghatározták az égtájakat, és ez alapján pontosan tudtak navigálni. Ha minimum 3 óránként megvizsgálták a nap helyzetét, egészen pontos eredményeket kaptak.

Tudta-e, hogy a homok többé-kevésbé kristályokból áll?

Meglepő talán, de a homok kőzetdarabokból és ásványokból áll. Mivel a kőzet is többnyire ásványokból áll (bár nem mindig), az ásványok pedig ásvány kristályokból áll (bár nem mindig). Néha az ásvány lehet belső rendezettség nélküli amorf, nem kristályos anyag is, ilyen például a természetes üveg az obszidián, vagy a meteorit üveg a tektit. A karchomok, amit az építőipar előszeretettel használ fel, főként koptatott és némileg szennyezett kvarc kristályokból áll. Sokszor tartalmaz szép, ezüstösen csillogó csillám ásványokat is és meszet.

Tudta-e hogy a legnagyobb gyémántok a naprendszerben állítólag a Neptunuszon vannak?

Sokan álmodoznak arról, hogy egyszer elmennek valami egzotikus tájra kincset keresni, és találnak nagy aranyrögöt, öklömnyi gyémántot. Főleg a gyerekek. Nos, ha nem volna mindent összeroppantó igen nagy légynyomás a Neptunusz bolygón, talán az volna a legjobb hely erre. Német kutatók szerint a 1,5 millió bar nyomás, amely akkora mintha 250 afrikai elefánt „tehénkedne” ránk, különös dolgokat művel a Neptunusz magja közelében levő szénnel. A metángáz molekulái szétválnak, az atomok 4800 fokra hevülnek, a szén azonnal gyémánt kristályrácsba rendeződik. A hidrogén elillan, a gyémántok tömkelege pedig lerakódik a mélyben.

Tudta-e, hogy a hematit kristályban és a hemoglobinban van valami közös?

A hemoglobin vérben található fehérje. A benn levő vasnak köszönhetően a tüdőben megköti az oxigént és elszállítja a vérben a sejtekig. A sejtekben pedig felveszi a szén-dioxidot , és elviszi a vérben a tüdőbe, leadja és kilélegezük. A hemoglobin neve a görög „haima” azaz vér szóból ered, vége a „globin” pedig a latin glóbusz, azaz golyó/gömb szóból. A hematit ásvány és kristályokból áll. A hematitban kis részecskék, vas és oxigén atomok vannak. Neve szintén a vér szóból ered, mert csiszolás közben a hűtővíz pirossá színeződik, akárcsak a vér. Pora is meggypiros. Tehát mindkettőben van vas, és mindkettő neve a vér szóból (is) ered.

Tudta-e hogy a legnagyobb, alapkőzeten fenn nőtt, álló kristályok a Földön a sivatag alatt vannak?

Chihuahua államban Mexikóban, igen abban az államban, amiről a kiskutyát is elnevezték, van egy varázslatos hely. A hely neve Naica bánya. Ezüstöt, cinket és ólmot hoznak fel a mélyből. A bánya tulajdonosa a világon a legtöbb ezüstöt termelő cég. 120cm széles és tizenöt méter hosszú kristályok is előfordulnak a bányában. A legnagyobb kristálybarlang 300 méter mélyen van, és 58 fokos hőség van lent. Így csak szkafanderben lehet 10 percnél tovább lent tartózkodni.

Tudta-e, hogy magyar emberről is neveztek el kristályokat?

Ezek például a fülöppit, krennerit, andorrit, semseyit, kochsandorit, , lorandit, warthait, pulszkyit és a fizélyit.

Fülöp József magyar jogász, államférfi és ásványgyűjtő volt. Krenner József Sándor magyar ásványtudós, minerológus volt, többek között a semseyit, a lorandit és a pulszkyit felfedezője, az MTA tagja. Semsey Andor nagybirtokos természetbúvár, a magyar tudomány roppant odaadó mecénása, az MTA tagja, Krenner József és Schafarzik Ferenc mecénása volt. Őróla nevezte el Krenner József az andorritot és a semseyitet. Eötvös Lóránd magyar fizikus egy ideig az MTA elnöke volt, több miniszteri posztot is betöltött, világhírű alkotása a torziós inga. Fizély Sándor felsőbányai bányafőtanácsos volt életében, a fizélyit felfedezője. Pulszky Ferenc magyar politikus régész, műgyűjtő, az MTA tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. Koch Sándor Kossuth-díjas minerológus, a föld és ásványtani tudományok doktora volt. Wartha Vince kémikus, műegyetemi tanár, rektor, borász, az MTA tagja, a Magyar Királyi Természettudományi Társulat elnöke, az eozinmáz feltalálója volt. Schafarzik Ferenc az MTA tagja, műegyetemi tanár, geológus, a hidrogeológia, a műszaki földtan, a földrengéstan hazai úttörő tudósa volt annak idején.

Tudta-e, hogy fémből is lehet üveget készíteni?

Úgy tudjuk, hogy a fémek szobahőmérsékleten szilárdak, bár vannak kivételek. A fémekben az atomok pedig molekulákat alkotnak, a molekulák pedig szabályosan rendeződnek el, kristályrácsot alkotnak. Ennek a szabályos kristályrács elrendezésnek köszönhető aztán a fizikai jellemzőik. Például a vas szobahőmérsékleten, kristályos állapotban az elektromosságot és a hőt közepesen vezeti és mágnesezhető.

Mi történik azonban akkor, ha felhevítjük a vasat és nem engedjük, hogy kristályokba rendeződjön? Egyáltalán ezt hogyan vihetjük végbe? Nos, ehhez kell egy eléggé jó hűtőgép. Pontosabban ehhez egy igazán speciális hűtőszerkezet kell, ugyanis a vasat olyan gyorsan kell lehűteni, hogy az szinte elképzelhetetlen. A hűlési sebesség egy millió fok/másodperc, tehát ebben a hűtőben az anyag hőmérséklete elvileg egy millió fokot esne egyetlen másodperc alatt.

A vasat felhevítik tehát egészen az olvadás pontjáig, ez 1538 Celsius fok, majd hirtelen lehűtik, így nem lesz ideje kristályt építeni, amorf anyaggá válik, úgynevezett fémüveggé. Mivel megváltozik a szerkezete, így megváltoznak a fizikai jellemzői is, például nem fogja vezetni az áramot, keményebb lesz és kevésbé rideg. Fémötvözetekből is készíthető fémüveg, és ezeket már nem is kell ennyire gyorsan lehűteni.

Forrás: Internet, Wikipédia

Hasznos linkek

Csodák Palotája

https://www.facebook.com/csodakpalotaja

https://www.csopa.hu/

Ásványok és hatásaik:

http://ezo.hezekiah.hu/?as_menu=2

Szépséges achátok

http://agateswithinclusions.com/

A Miskolci Herman Ottó Múzeum fantasztikus ásványtára

http://mineral.hermuz.hu/

Smithsonian National Museum of Natural History